Tartalom
- Bevezetés
- Magyar identitástudat Moldvában
- Zenés-táncos hiedelmek Moldvában
- Jajnóta-szerű dallamstrófák a moldvai magyar népzenében
- A magyar népzene moldvai dialektusa
- Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése
- A moldvai magyarok történeténetének vázlatos kronológiája
- Moldvai magyar folklór hangzó kiadványokon
- A kottapéldák adatai
- A szerző moldvai kutatópontjainak jegyzéke
- Irodalom és rövidítések
Fülszöveg
A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel. Mivel a kutatott téma kezdettől összefüggő hagyományrendszerként tűnt elém, elkerülhetetlennek éreztem érdeklődési körömet fokozatosan kiterjeszteni a zene, a tánc és a szokások irányából az identitás és az interetnikus viszonyok vizsgálata felé. A csángó etnonim használata, a moldvai magyarok etnikai és vallási identitásának bonyolult szövevénye, a magyarságtudatuk megtörésére irányuló sok évszázados hatósági és egyházi törekvések olyan helyzetet teremtettek, hogy csak számos kulturális összetevő párhuzamos vizsgálatával, az eredmények egybevetésével közelíthetünk a moldvai magyar (és magyar származású) katolikus lakosság kultúrájának megismeréséhez. Ezt a célt kívánom szolgálni a jelen kötet számára válogatott írásaimmal.
A Magyar identitástudat Moldvában című tanulmány több azonosságtudat-komponens vizsgálatával foglalkozik, adatközlői interjúk alapján. A Zenés-táncos hiedelmek Moldvában című dolgozat elsősorban a hiedelemkutatás eredményeit gazdagítja. A következő két írás (Jajnóta-szerű dallamstrófák a moldvai magyar népzenében és A magyar népzene moldvai dialektusa) már kifejezetten zenei témákat taglalnak. Ezeket követi a Seres Andrással készített interjú a kommunista rezsim idején végzett moldvai kutatások körülményeiről, illetve a Csángómagyar daloskönyv születéséről. A Moldvai magyar folklór hangzó kiadványokon című összeállítás, nemcsak a gyűjtéseket közreadó hangfelvételeket sorjázza, hanem azokat is, amelyek a különböző revival mozgalmak eredményeként születtek meg, akár az eredeti folklóralkotások hiteles visszaadásával, akár azok feldolgozásaként. Kiegészítésképpen adok közre egy vázlatos történeti kronológiát, amelynek célja felvázolni a kötetben tárgyalt identitásproblémák jobb megértéséhez szükséges, a magyarság moldvai megjelenésével, arányszámának változásával, az anyanyelvhasználat problémáival, az asszimilációval kapcsolatos történelmi előzményeket.
Pávai István