A Néprajzi Múzeum fonogramm tárának elejét képező Vikár Béla féle folklórgyűjtemény a magyar folklórkutatás szegletköve lett. A kor legfrissebb technikai eszközeit alkalmazó (a gyorsírást és a fonográfos hangfelvételt összekapcsoló) gyűjtési módszerét bátran nevezhetjük világelsőnek. Ez a mintegy 8000 tételt tartalmazó gyűjtemény a helyszínen, gyorsírással feljegyzett gazdag szöveganyagból, fotográfiákból és fonográffal rögzített hangfelvételekből állt össze, melyet később a gyorsírásos szövegekről készült gépírásos áttételek, illetve a hangfelvételekről készített kottás-szöveges lejegyzések támlapjai egészítettek ki.
A hangfelvételekhez csatlakozó hatalmas írásos dokumentáció teljes feldolgozása azonban még a mai napig sem történt meg, s emiatt nem történhetett meg a két gyűjteményrész végleges egyesítése. Pedig e gyűjtemény darabjai több kiadás alatt álló népdalpublikáció-sorozat törzsanyagát jelentik. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: A Magyar Népzene Tára készülőkötetei, Bartók: A Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteményének 9 kötetre, valamint Dobszay László és Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusának három kötetre tervezett sorozata. Mindhárom említett vállalkozás a legrégebbi, legbecsesebb és nélkülözhetetlen forrásként tartja számon a Vikár-gyűjteményt, amikor közreadáskor szemezget belőle.
Ez a munka zenetudományi szakdolgozatnak készült 1989-ben, Dobszay László szakmai felügyeletével. Ekkoriban Kovács Sándorral Bartók Béla magyar népdalrendjének (Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjtemény) kritikai kiadásán dolgoztunk és sok nehézségeket okozott számunkra a gyűjteményben szereplő Vikár-adatok feldolgozatlan állapota. Ezért kezdtem foglalkozni külön, magával a Vikár gyűjteménnyel, mert kiderült, hogy a keresett gyűjtési adatok pótlására nincs más mód, mint az eredeti gyűjtési fondok időrendben való helyreállítása. A különböző intézményekben szétszórt Vikár gyűjtemény-részekből hosszú évekig tartó munkával tudtam összehordani egy viszonylag teljes másolatgyűjteményt. (Nagy szerencse volt, hogy az említett gyűjtemények mindegyikéből más-más rész hiányzott.)
A teljes feldolgozás még ma sincs befejezve. Ebben a kötetben a Vikár gyűjtemény történetéről, felépítéséről és a feldolgozó munka jelenlegi állásáról szeretnék beszámolni.
Sebő Ferenc