<br /> Az 1975-ben alakult Jánosi Együttes a több mint 250 éves magyarországi hangszeres hagyomány folytatója, melynek legfőbb jellemzői a ritmusosság, a rögtönzés, az egyéni előadásmód. Ezt a hagyományt - melyet hajdan Bihari János is képviselt - mára már csak a falusi zenészek őrizték meg helyenként. Az együttes tagjai is tőlük tanultak a legtöbbet.
Az Együttes műsorain a magyar tájak hagyományos népi táncmuzsikája mellett a XVIII-XIX. század magyar zenei hagyománya is megszólal.
Az Együttes működésének egyik fontos területe a magyar hangszeres zenei hagyomány múltjának bemutatása. A magyar falvak vonós tánczenéje a XVIII. századi magyar zenei hagyományban gyökeredzik. Ezt a korábbi feltevést Jánosi András többszáz dallamra kiterjedő zenei összehasonlító munkával igazolta. Ennek során derült fény a Liszt rapszódiák és más kortárs művek korábban ismeretlen népzenei vonatkozásaira is. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a magyar falusi zenészek a XVIII. századi dallamokkal együtt a korabeli vonós előadásmódot is megőrizték.
Az Együttes első átütő sikerét az a színházi műsora jelentette, amelyben Bartók néhány népzenei témájú művének forrásait vitte a közönség elé. A műsort - melyet több éves kutatómunka előzött meg - a közönség és a kritika is lelkesedéssel fogadta. Ez azt bizonyítja, hogy a bemutató (1981) óta számtalan változatban került színpadra itthon és külföldön egyaránt.
A zenekar eddigi munkájával elismerést vívott ki magának mind a kritikusok, mind a közönség körében, amelyről a méltató sorokon túl rangos meghívások és vendégszereplések, magyar és külföldi rádiófelvételek tanúskodnak.
A zenekar táncházakban, klubokban, önálló koncerteken, ismeretterjesztő előadásokon, gyermek- és színházi műsorokon muzsikál és alkalmanként táncegyüttesek munkájában is részt vesz.
Jánosi András - hegedű
Túri András - kontra, cimbalom
Kiss Csaba - cselló, dob
Szűcs Miklós - koboz, ének
Format: CD, Album
Genre: Folk
Tracklist:
1. Táncok az Apponyi (Zay-ugróci) kéziratból
(A megszólaló táncdallamok első darabjának neve Katonás,
amiből sejthetjük, hogy a dallam valamilyen katonatánchoz vagy
hajdútánchoz kapcsolódott)
2. Az erdélyi fejedelem tánca
(Az itt megszólaló változat a Vietoris kódexben található
3. Régi csárdás
(Az erdélyi fejedelem táncának a szombathelyi Csejtei István által,
az 1960-as évek elején játszott változata)
4. Táncok az Apponyi (Zay-ugróci) kéziratból
(A megszólaló táncdallamok egy letűnt kor tánczenéjét, a
hajdútáncok zenei emlékeit idézik meg…)
5. Táncok az Apponyi (Zay-ugróci) kéziratból
(A táncokat két hegedűre jegyezték le. Az elsőként megszólaló
Rozsnyó tánc különös értéke, hogy a dallam eredeti, 1730-
as évekből származó kézirata az erdélyi mezőség zenei
hagyományában ma is élő hangszeres díszítményeket tartalmaz)
6. Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi…
(A híres Kuruc-kori dal Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből)
7. Rákóczi nóta
(Az eredeti Rákóczi nóta egy XIX. századi gyűjtemény szerint)
8. Pakulár nóta
(Az Erdély-szerte ismert pakulár nótának a kalotaszegi Varga Ferenc
Csipás által játszott változata)
9. Török hadimars
(Török hadi induló. A török zenei hagyományban sokféle változatban
ismert hadi indulót már a XVI. századi török háborúkban is
ismerték és játszották.)
10. Avasi tánc
(Az avasi román tánc a Rákóczi induló táncdallamként játszott
változata)
11. Felcsíki lakodalmi mars
(A Kárpát-medence szerte lakodalmi indulónak játszott Rákóczi
induló felcsíki változata)
12. Széki lakodalmi mars
(A Rákóczi induló Széki változata)
13. Te vagy a legény Tyukodi pajtás…
(A híres „Tyukodi nóta”, valamint ennek Bihari János repertoárjából
való táncdallam változata)
14. Nagy majtényi síkon…
(Az ismert Kuruc-kori dal nagykunsági változata)
15. Rákóczi induló
(A Rákóczi induló egy reformkori kottakiadvány szerint)
