<br /> Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. (Persze ezeknek az ismerete nélkül is.)
De ezek az ismeretek csak hozzásegíthetik az alkotót, a koreográfust, hogy az ismereteket felhasználva (vagy elvetve) műveket hozzon létre. Fércműveket vagy művészi alkotásokat.
Ahhoz, hogy valaki művészeti alkotást hozzon létre, nem elég a mesterségbeli tudás, ha még oly alapos is. Egy „apróság” kell hozzá.
A tehetség.
Ezt pedig sajnos nem lehet tanítani.
És még sokszor a felsorolt alkotóelemek sem elegendőek egy művészi alkotás létrehozásához: a tehetség, a mesterségbeli tudás, a műveltség, a szorgalom is mind semmi. Még mindig kell hozzá valami:
A tehetség érvényesítésének képessége.
A tehetségen és az ismereteken túl van a világkép, amivel minden alkotónak rendelkeznie kell. És hordoznia kell magában az „üzenetet,” amit mindenkinek el akar mondani, mindenkihez el akar juttatni.
Ebből fakad az alkotás vágya és az alkotás kényszere.
Aki ismeri azt, nem ér fel azzal, mint aki szereti:
Aki szereti azt, nem ér fel azzal, mint akit az boldogít.
Konfuciusz - Lun Jü
(Őri Sándor)
Előszó 3
A TÁNCMŰVÉSZET FORRADALMÁNAK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 5
Az ipari forradalom 6
Az ipari forradalmak hatása a művészetekre 7
A táncművészet forradalma 8
Gyagilev és az orosz balett 10
Fokin és Nizsinszkij 11
A táncművészet helyzetének alakulása Nyugat-Európában
és a Szovjetunióban 13
A KOREOGRÁFIA MŰVÉSZETÉNEK ELMÉLETE 17
A látás, a szem 18
Észlelés a szem által 19
A látás, mint aktív felfedezés 22
Észleleti fogalmak 28
A fizikai távolság és az időbeli távolság a látás tükrében 29
A vizuális élmény az idő és a tér összefüggésében 30
Az egyensúly és a vizuális egyensúly 32
A súly 37
A fent és lent 39
A függőleges és az egyensúly 40
A jobb és a bal 42
Az egyszerűség 44
A fény és a megvilágítás 47
Fény a színpadon 49
A megvilágítás 51
A dinamika 54
A zene és zenei fogalmak, melyek a táncban is megtalálhatóak 59
A ritmus, a melódia, a dallam a zenében és a táncban 60
A tánc és a zenei formák kapcsolata 65
A mozgás, az idő és a rend
– az alkotás és a befogadás időbeliségének kérdései 66
Tartalom és forma 71
A tér és az erő 73
A kifejezés, az észlelés 74
Kifejezés a táncművészetben 78
Az agy és a kreativitás 80
Kreativitás a művészetben 82
A kreatív készség kialakulása 85
A művészi kreativitás 86
Az alkotóművész 90
A kreativitás és a hírnév 92
Az alkotás 94
A befogadás 95
A „szép” 97
A divat és az újdonság igénye 101
A művészi élmények hatása a befogadóra 103
A befogadás motivációja 104
A művészet szerepe 106
A kortárs művészet szerepe 108
A KOREOGRÁFIA MESTERSÉGÉNEK GYAKORLATA 111
A táncművészet játszóhelyei: a „mágikus” tér 112
Színház típusok 112
A görög színház 113
A barokk színház 115
Az aréna vagy a sportcsarnok 117
Különböző színháztípusok „formanyelvi” lehetőségei 118
A barokk típusú színházak tánc formanyelvi sajátosságai 119
A görög színháztípus tánc formanyelvi sajátosságai 122
Az arénaszerű színház tánc formanyelvi sajátosságai 123
A táncművészet műfajai 124
A cselekményes vagy dramatikus táncmű 125
A cselekmény nélküli vagy szimfonikus táncmű 129
A posztdramatikus, illetve a „kvázi” cselekményes táncmű 132
A koreográfus 134
Ki legyen koreográfus? 139
Koreográfus típusok 141
Miként lesz valakiből koreográfus? 142
Koreográfus – egy operaházi nagyegyüttesnél 142
Koreográfus – egy önálló kisebb – vagy nagyobb együttesnél 143
Az alkalmazott koreográfia készítője 145
A koreográfus alkotótársai 148
A táncos 148
A zeneszerző 151
A díszlet-, a jelmez- és a látvány- (világítás) tervező 160
Egy táncmű betanítása 163
Betanítás repertoárt játszó „kincstári” együttesnél 163
A szimfonikus táncmű létrehozásának folyamata 171
Egy táncmű létrehozása önálló, kisebb vagy nagyobb együttesnél 175
A legfontosabb alkotótárs – a befogadó, vagyis a néző 176
A „beprogramozott” közönség 180
A kritikus 181
A befogadás 183
Záró gondolatok 185
Tanulság 187
Fodor Antal színpadi műveinek
(balettjeinek) jegyzéke 188
Szakirodalom 189
Képek forrásjegyzéke 192
