A könyv kis gyerekeknek, velük foglalkozó óvónők és tanítónők részére íródott, ezért nincsenek benne jegyzetek, sem kotta-, sem képjegyzék. Van több olyan, elsősorban moldvai szöveg, amelynek szinte minden szavához kommentárt kellene fűzni. Egy részét meg is tettem, de nyilván maradt ki több magyarázatra váró kifejezés, szó, fogalom: ezeket a kedves Olvasónak kell megkeresnie lexikonban, vagy valamelyik tájszótárban.
Utat kell találnod - Bevezető helyett
Március van, tél vége, tavaszelő.
Hamarosan kezdődik a megújulás. Nemrég olvadt el a hó, de a határ már zöldül: "selymit a barka már kitakarta", s a madarak is szép énekkel köszöntik a napot, ha egy kicsit melegebben süt rájuk.
Egy napos délután engem is kicsalt a kertbe. Ahogy mentem, sétálgattam, véletlenül ráléptem valamire. Egy sárgarépa volt. S ahogy lehajoltam, hogy felszedjem, a fű között néhány apró széndarabot is leltem. Hogy került ide? Eszembe jutott a tél és a hóemberünk. Igen, itt állott, ezen a helyen, és ez volt a szeme, ez a szája, a répa pedig az orra. Ha valakinek megmutatnám e "régészeti leleteket", senki nem mondana szemet, szájat vagy orrot. Mert azt, a hóból készült embert - a múltat! - csak nekünk idézi fel. Mert tudjuk, hisz mi csináltuk.