„Régóta motoszkált bennünk milyen szép feladat volna mélyebben foglalkozni a bukovinai székelyek zenei hagyományával, s mostanra ennek a munkának a gyümölcsét adhatjuk át nagy szeretettel, hallgatásra és táncoktatáshoz egyaránt ajánlva.
A Zenetudományi Intézet anyagaiból nagy kosárral vittünk haza, és bukkantunk rá olyan kincsekre, amelyek lassan egészen feledésbe merültek volna. A hangszeres dallamokat Rózsa Lajos, Bot Antal, László László, Illés Gergely, Szőcs Domonkos, Czurkán Miklós és Gáspár János prímások játéka alapján összegeztük. Utóbbi muzsikusról, Gáspár Jánosról és testvéreiről készült felvételeket pedig a zenekari hangzás rekonstruálásához is felhasználhattuk. A többféle hangszerelési ötletből, amely ezidáig szakmai berkekben megfogalmazódott mi a hangtartományok közelítése miatt a két hegedű, brácsa, nagybőgő felállás mellett döntöttünk. A szövegek válogatásakor fontosnak tartottuk a közismert variánsok mellett a kevésbé ismert szépségeket is megmutatni.
A táncok elnevezései rengeteg formában élnek, gyakran a táncolt motívumkincset tükrözik. Régies táncuk, a silladri megtalálható még nagyralépő, apró silladri, csoszogtatós vagy árgyelánosként is. Szóló férfitáncuk, a verbunk másik neve lehet verősdi, cigányászka.
A silladri tánchoz hasonló motívumokból felépülő, de újabb keletű táncuk, a csárdás, él még magyaroska, minden ember nótája és több más néven.
Polgári táncaikat kétszer hetes osztásba fűztük, melyeket hétféle, hétfélés elnevezésekkel illetnek a székelyek. Maguk a részletes elnevezések is rengeteg variánssal bírnak, sokszor nem tisztázott, hogy melyik elnevezés pontosan melyik dallamhoz is tartozik. A lemezen használt elnevezések a hagyományőrző körökben ma is divatos és ismert táncneveknek felelnek meg. A két hegedű ezeknél a dallamoknál különböző szólamot játszik, mellyel polgári hangzást idézünk meg.
A lakodalmas hagyományhoz kötődő dallamokat letisztázott repertoár jellemzi, az eseménysort gyűjtéseken többször kikérdezték. Erre alapozva mutathatjuk be a “hazai" (azaz a menyasszony) útját a háztól a lakodalom végéig.
Dióhéjban tehát így készült el Kodály 1914-es gyűjtésétől indulva az 1992-es gyűjtésekig bezárólag több mint 35 órányi felvétel meghallgatása, csoportosítása, elsajátítása után egy lemezre sűríthető anyag. „
1 | Cigányászka | |
2 | Magyaroska | |
3 | Silladri | |
4 | Hármas | |
5 | Ez Az Ádámé | |
6 | Karos | |
7 | Fenyegető | |
8 | Az Ajtóig Meg Vissza | |
9 | Eltörött A Rossz Fazak | |
10 | Zsidós | |
11 | Verbunk | |
12 | Énekelt Nóták | |
13 | Minden Ember Nótája (Csárdás Menet) | |
14 | Bemenős | |
15 | Csűrdöngölő | |
16 | Viricses | |
17 | Kétfeletappantós | |
18 | Klazurpolka | |
19 | Visszás Kalup | |
20 | Szapora Kalup | |
21 | Árgyelánus (Páros Silladri) | |
22 | Romános Dallamok | |
23 | Nagyralépő (Silladri) | |
24 | Csárdás | |
25 | Apró Silladri | |
26 | Lakodalom | |
A Radák Márton vezette Sárarany zenekar tagjainak többsége a Zeneakadémia Népzene Tanszékén végezte tanulmányait. A fiatal és aktív csapat évek óta foglalkozik Bukovina hangszeres népzenéjével. Ennek alapjául Kodály Zoltán 1914-es helyszíni gyűjtését vették, de a későbbi, Magyarországra áttelepült bukovinai székelyekkel készült gyűjtéseket is alaposan tanulmányozták. Most megjelent új lemezükön ebből a gazdag és értékes zenei anyagból válogattak.