"Mindenkinek egyetlen anyanyelve van, amely csak úgy teljes, ha a zenei anyanyelv is kapcsolódik hozzá. Nekünk, magyaroknak a zenei anyanyelvünk szintén magyar kell legyen. A magyar anyanyelv, a magyar zenei anyanyelv és végül ebből eredően egy magyar mozgáskultúra - három dolog elválaszthatatlan egymástól. Meggyőződésem, hogy ez tartott meg minket ezer évig Európában.
Örömünkre, a táncházmozgalommal újból felvirágzott a már-már feledésbe merülő népzenei és néptánchagyományunk. Azok a táncházasok, akik kiöregedtek, gyerekeiket, némelyek már unokáikat hozzák a táncházakba. Úgy gondolom, hogy kialakulóban van egy folytonosság. A Budapestről indult táncházmozgalom nemcsak Magyarország határait lépte át, hanem Európa határait is. Ez a közösségi szórakozási forma összefogja az egész világ magyar ifjúságát. Sőt vonz és bevon más nemzetiségű fiatalokat is. A zene az a nyelv, amelyen a legjobban megérthetjük egymást.
Az együtt éneklésnek nagy közösségformáló ereje van. Ez a szórakozási forma megkövetel egy viselkedést, egy tartást. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk. Ha ilyen szellemi javakból táplálkozunk, akkor biztosan kibírunk még 1000 évet Európában. Magyarságunk bizonyságáért nem csak politizálnunk kell. Egyszerűen énekeljünk és táncoljunk minél többet - magyarul.
Fogadják szeretettel ezeket a dalokat, és terjesszék minél szélesebb körben."
Válaszút, 2006 tavaszelő
Kallós Zoltán
Közreműködők:
A felvételek Válaszúton készültek 2006. március 3-4-én.
Közreadja Kallós Zoltán.