<br /> "Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelvterületeken végzett terepkutatásainak, a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásának, kutatói szemléletmódjának felvillantásánál az a szándék vezérelt, hogy emlékeztessük a mai folklórmozgalmak széles táborát és közönségét azokra a tudományos előzményekre, amelyek nélkül a külföldön is hódító mai magyar folklorizmus modell, az immár közel negyven éves táncházmozgalom sem jöhetett volna létre.
Bartók és kortársai műveiből, leveleiből válogatott idézetek, népzenei lejegyzések, archív fotók tanúskodnak nemzetközi jelentőségű népzenegyűjtői munkásságáról, interetnikus kutatási szemléletének időtállóságáról.
Ennek az időtállóságnak legfőbb záloga tudományos szemléletmódjából fakad, amelyet egy évtizednyivel fiatalabb pályatársa és barátja tömören így foglalt össze: „amilyen zseniális, gazdag fantáziájú s szabadon alkotó művész Bartók Béla, a zeneszerző, olyan aprólékos, a filológus pontosságával dolgozó, a végletekig lelkiismeretes és pedáns Bartók Béla, a folklorista. Ez a gondos megfontoltság mielőtt leírna valamit, ez a sok statisztika és számadati bizonyíték míg egy eredményt megkockáztat, ez a szinte már a hipotézis nélkül való dolgozási mód az egyik fő jellemvonása Bartók könyveinek.
A tárgy iránt érzett lelkes szeretete sohasem ragadja el, a bizonyosságokat kereső és meg is találó tudós bölcs objektivitása látszik minden során.” (Lajtha László: Bartók zenefolklorisztikai munkái, 1924) ..."
Részlet Pávai István bevezetőjéből
