„Az ember életének története: figyelmének története.”
Ha írásban, képben, műalkotásban szeretnénk közölni valamit, akkor aligha tehetünk mást – merítünk az emlékezetünkből, az pedig bizony szelektív. Olyan mélységben, ahogy Arany Piroska szól emberi létünkről, csak az beszélhet, aki nagyon figyelt korábban (és most is) a környezetére és önmagára. Meg kellett látnia ugyanis (és nem csak néhány percig vagy óráig) a hétköznapi történéseket folyamatosan átszövő törvényszerűségeket; de a különösséget, az ünnepit és a szokatlant is. Mindazokat a motivációkat, amelyek a formális mögötti (előtti?, fölötti?) szférában működtetik a lányok és fiúk; a nők és férfiak; a szegények és gazdagok; a szolgák és szolgatartók; az aljasok és leleplezőik; az ellenségek és barátok;a gyerekek és felnőttek; a fiatalok és öregek; a tanulók és tanítók kapcsolatait… Régi és mai változatban egyaránt. Látszólag egyszerű ez. „Csak le kell írni” azokat a történeteket, amelyek kendők viselése (ajándékozása, lopása…) kapcsán vagy tanítói (gyermeki, női, anyai, nagymamai…) figyelmünk mentén formálódnak. Ahhoz azonban, hogy ebből olyan könyv szülessen,amely nem csupán szociológiai szempontból érdekes, íróvá és szerkesztővé kellett lennie a szerzőnek. Arany Piroska laza csoportosítású történetei – a „kendő-ciklus”, a pedagógiai munkásságot érintő „esettanulmányok”, valamint a korosztályok között feszülő konfliktusokat oldani is képes bizalom-mesék egyaránt – lebilincselő olvasmányok. A legszebb a dologban, hogy sem a történetekben, sem a hozzájuk rendelt stílusban nem találunk hazugságot.
2008. május 29. Wenczel Imre
Pilinszky János híres mondatát pl. Bogyay Katalin is idézi a költőről szóló képeskönyvében
Gondolatok a Kendőmesékhez:
Egy távoli, fagyos világban, eszkimó asszonyok mindennapjai érlelték a következő mondatokat: „A férfi képes arra, hogy hamis örömökben lelje kedvét, hogy pénz, hírnév, siker töltsék ki az életét. A férfi talán le is élné ekként az életét, s csak a halál pillanatában döbbenne rá, hogy valaminek, talán a legfontosabbnak híján volt egész élete során. A férfi képes erre, az asszonyok nem. A férfiakat az asszonyok kötik a világ teljességéhez. Az asszonyok szeretnek és gondoskodnak, és ez a szeretet és gondoskodás megóvja a férfiakat attól, hogy hamis életet éljenek.Minden asszonynak tudnia kell, hogy az ő szeretete és gondoskodása nélkül elvadulna a Föld.” Azok a rég sehol sincs falusi, asszonyok, akik ennek a kötetnek a hősei, ugyanilyen őrzők, megtartók, férfimentők, családmentők. Ahogy Arany Piroska Kendőmeséit olvasom, eszembe jut egy gyerekkoromban hallott, a kislány számára, aki voltam, akkor érthetetlen mondat: „A kötény sok mindent eltakar…”Ma már, tudom milyen ez a kötény… Hát ennek a köténynek a titkába enged bepillantást Arany Piroska. S látunk asszonyi praktikát, hűséget és fájdalmat, játékot és alkalmazkodást, bátorságot és megadást, halk könyörgést és könnyes háborgást. Látjuk az életet. Asszonyok életét. Az elvarázsolt és elátkozott pillanatokat, melyek az asszonyok mellé szegődnek, hogy sikerüljön, amire születtek: gondoskodással megóvni a Földet. Megóvni az övéiket.
Schäffer Erzsébet
KENDŐMESÉK 9
Asszonyok nagykendőben 11
Piros kendőm 14
Templomi kendő 20
Lopott kendő 27
Nanó kendő 33
Marcsa fekete kendője 39
Amáli kendője 47
KÜZDELMES XX. SZÁZADUNK 53
Rózsaszínű tábori lapok (Pásztor József nagyapámról 1914 - 1918.) 55
Egyszerű rítusok 83
Marci anyja (G. Margit néni 1903 - 1984 emlékére) 89
Keskeny sikátor... 101
"Ne vessünk semmit" 107
Románc 1933 121
Mint a sólyom 128
Élhetetlenség 139
Asszonykéz - aranykéz (Bakó Samu története) 150
MÉG KICSI AZ EMBERFIA 161
Kiscsikók pányván 163
Ha megnövünk... 166
Jóságkártya és szívecskék 169
Váratlan fordulatok 173
BIZALOM - MESÉK 177
Mama vasárnapja 179
Pihen a mama 179
Csakis őrangyallal... 183
Ringatás 185
Lydia vadgalambja 187
A tavalyi jérce 190
Ha volna... 194
Őrangyal pipafüstben 197
Jobb, mint az igazi 201
Előre kettő, három, négy... 204
A vasorrú bába 207
Megszokás 210
Lelkisegély 213
Az öregúr 216
Az utcánkban lakik 218
Messzivágy 219